Mi várható? Milyen kalandra lelünk most Afrika varázslatos utait járva?
Elviszlek titeket Nigériába az igbo népcsoporthoz, ahol megismerhetünk új szövetünkkel az akwetevel.
Az igbo nép Nigéria délkeleti részén lévő etnikai népcsoport. Körülbelül 30 millióan vannak jelen az országban. A gyarmatosítás előtt független törzsek voltak csak, nem igazán létezett egységes igbo öntudat. Királyságok is elszórva nagyobb városokban voltak jellemzőek, többnyire demokratikus úton a köznép irányított, a vének tanácsa amolyan formális cím volt, általuk hozták a szabályokat és törvényeket.
Ezt a rendszert a brittek a gyarmatosítással igyekeztek felszámolni és központosítani. A gyarmatosítás idején, a rabszolga kereskedők célzottan népcsoportokat kerestek, köztük az igbokat, ezért az igbok koncentráltan jellen vannak az Egyesült Államokban és a Karib-szigeteken, ahol kultúrájuk kis mértékben, de tovább él. 1967-ben az igbok saját államot akartak alakítani a Biafrai Köztársaságot, ami belső konfliktusokhoz vezetett. Ezt ismerhetjük úgy is mint a Nigériai-polgárháború (1967-1970).
Az igbo nyelv a sokféle dialektus miatt igen változatos. Irásmódjuk ma már a latin ABC alapszik, de a titkos társaságok körében még mai is népszerű a Nsibidi (titkosírás), ami a 16. század előtt még széles körben elterjedt jelrendszer volt az igbok körében, de aztán fokozatosan kihalt. A különböző dialektusok nyelvi korlátait a Nsibidivel hidalták át a törzsek.
Tradicionális igbo zenei hangzás az ütős (udu, ewke) és fúvós (igba) hangszereken alapszik, emellett igen népszerű zenei forma manapság a fúziós jazz és népzene keveréke az úgynevezett Highlife.
Építészetüknek vannak különleges elemei ilyen az a Nsude piramisok, amik Abuja városában az akkori Igbo-föld északi részén találhatók.
A tíz agyagból készült egyenként közel 3 méter magas piramisszerű építmény alapja kb. 19 méter átmérőjű. A következő réteg átmérője 14 méter, s ez rétegenként folyamatosan csökken. Ezek az építmények Uto isten számára készültek, akiről úgy hitték, hogy ezeknek a piramisoknak a tetején él. Ez utóbbi jelképeként egy botot is elhelyeztek itt. Ezeket a piramisok ötös csoportokban építették, egymással párhuzamosan.
Művészetükben használatos az Uli vagy Uri, ami testfestés. Ezt házasság, temetés és különböző rítusok során használták egymást közt a nők leginkább. Az uri egyszerű vonalak, és spontán, asszimetrikus alakzatokból. Az Uri nem szent festmény, csak ha szent helyen szerepelnek. 1970-es években veszített jelentőségéből de, egy maroknyi művész, leginkább nők, még ma is életben tartja. Testfestésen kívül megjelenik más helyen is pl: edények, falfestmények.
